Október - 2019
H K S C P S V
  01 02 03 04 05 06
07 08 09 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 24 25 26 27
28 29 30 31  

Deliberatív közvéleménykutatás: egy jobban informált demokrácia felé

A deliberatív közvéleménykutatás, amelyet James S. Fishkin dolgozott ki 1988-ban, s azóta Robert C. Luskin-nal együttműködésben végez, egy olyan kutatási módszer, amely a kiscsoportokban történő vitatkozást ötvözi a hagyományos, véletlen mintavételen alapuló közvéleménykutatás technikájával. Számos deliberatív közvéleménykutatás készült már világszerte, többek közt Nagy-Britanniában, Ausztráliában, Dániában, az Egyesült Államokban – ezek között mind országos, mind helyi érdekeltségűek megtalálhatók. Magyarországon eddig két országos jelentőségű deliberatív közvéleménykutatás került megrendezésre. 2005-ben a romákkal szembeni előítéletek és diszkrimináció kérdésében, s 2007-ben az európai integráció témakörében.
Az állampolgárok gyakran nem rendelkeznek elég információval a közügyeket illetően, így a hagyományos közvéleménykutatások gyakran csak az emberek felszínes véleményét tükrözik. A társadalomtudományokban „racionális ignorancia” néven emlegetett jelenségnek megfelelően az embereknek nem éri meg, hogy külön erőfeszítést tegyenek vagy időt szánjanak tájékozódásra, vagy egy jól megalapozott vélemény kialakítására.
A deliberatív közvéleménykutatás megkísérli a hagyományos közvéleménykutatást újszerűen alkalmazni az állampolgári konzultáció lehetőségét is beépítve. Első lépésben egy reprezentatív, véletlen minta kerül megkérdezésre az adott kérdésben, ezután a minta tagjait meghívják egy hétvégére, hogy a kérdést egymással megvitassák. A vitahétvégét megelőzően egy objektív, minden érvet és ellenérvet tartalmazó tájékoztató anyagot kap minden résztvevő tájékoztatás céljából. A hétvégén a résztvevők egymással és szakértőkkel, politikusokkal is megbeszélik a kérdést, a hivatásos moderátorok által vezetett kiscsoportos beszélgetéseken kérdéseket fogalmaznak meg feléjük. A vitahétvége végén a résztvevők ismét válaszolnak az eredetileg feltett kérdésekre (eredeti kérdőív). A vélemények megváltozása azt mutatja, hogy milyen lenne a tényleges közvélemény, ha az embereknek módjukban állna tájékozódni és alaposan végiggondolni az adott kérdést. 

Center for Deliberative Democracy

A Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézete 2008 nyarán kutatást végez a Kaposvári kistérségben. Az intézet már hosszú évek óta folytat kutatásokat különböző témákban Kaposváron és környékén, elsősorban az információs társadalom témakörében, de számos egyéb, mint például általános iskolások sikerei, életútja, előmenetele témában is.

A terepen korábban, helyi lakosokkal, döntéshozókkal és a civil szféra képviselőivel végzett fókuszcsoportos vizsgálatokból és interjúkból leginkább az derült ki, hogy az emberek a munkanélküliséget, munkahelyek és így a megfelelő jövőkép hiányát tekintik a legnagyobb problémának a térségben, ez a probléma tart leginkább számot a közérdeklődésre. Az előzetes terepmunka alkalmával az is feltárásra került, hogy az Európai Unió nem igazán játszik szerepet az emberek mindennapi életében, nincsen jelen, az emberek nem tájékozottak e tekintetben annak ellenére, hogy számos, különböző méretű, EU által finanszírozott fejlesztési beruházás valósult meg a térségben az utóbbi időben.

Ilyen módon két téma került kijelölésre a kaposvári kutatásra:

  • munkanélküliség és munkahelyteremtés a kaposvári kistérségben
  • az Európai Unió és a foglalkoztatáspolitika

Ez a kutatás egy európai, EU által finanszírozott kutatás részeként valósult meg (http://www.intune.it/), amely az európai integráció különböző aspektusaival foglalkozik, s többek között célja az állampolgári részvétel erősítése, a közvélemény mozgósítása. Ezért a kutatás ezen szakasza részvételen alapuló, „csoportos” módszerekkel történt: egy deliberatív közvéleménykutatás és egy állampolgári tanácskozás formájában.

Az IntUne (Integrated and United? A Quest for Citizenship in an Ever Closer Europe) kutatási projekt egyike az az állampolgárság témakörébe tartozó projekteknek a hatodik keretprogramon belül. Az IntUne egy négyéves kutatási projekt, amely 2005. szeptemberében indult. 29 európai intézmény és több mint 100 kelet- és nyugat-európai kutató vett részt ebben a Siena-i Egyetem által koordinált projektben.
Napjainkban, amikor az EU egy sor fontos kihívással néz szembe és sokan megkérdőjelezik legitimitását és demokratikus voltát, fontossá vált annak kutatása, hogy létezik-e EU-állampolgárság, illetve hogyan jött/jöhet ez létre. 
A kutatás fő célja annak vizsgálata, hogy miként változott az állampolgárság fogalmának jelentése az integráció elmélyítésének és az EU bővítésének hatására. A kutatási projekt az integráció és decentralizáció hatását az állampolgárság három tényezőjének szempontjából vizsgálta: az identitás, a reprezentáció és a kormányzati hatáskörök szempontjaiból.

Utolsó frissítés: 2018.11.30.